Cinegék és csuszka a tövises kifutón
Avagy "hogyan pózoljunk" alapoktatás

Minden egyes alkalommal, amikor felcsavarom az objektívet a gépre és elindulok izgatott vagyok, mert nem tudhatom, mit látok majd. Soha nincsen garancia arra, hogy összesodor a sors egy olyan helyzettel, mint például a gém és a sikló csatája. Sőt, arra sincs, hogy bármivel összesodor a sors. Van olyan, hogy a fények tökéletesek, az idő varázslatos - és mégis üres memóriakártyával megyek haza. Persze azért annyira szomorú ilyenkor sem vagyok, hogy három órát a szabadban kellett töltenem - de az az izgalom, amikor a fényképezőgép hátulján már látom, hogy sikerült egy kompozíció és aztán ez a monitoron, nagyban is beigazolódik, semmihez sem hasonlítható.

Ezt a bevezetőt csak azért tartottam fontosnak, hogy egyrészt éreztessem, hogy mennyire kivételes alkalom mondjuk az, amikor egy hónapok óta áhított madárról végül az autóból, kényelemből, nem hogy órákat, de még perceket sem várva sikerül kattintani néhány jobb fotót. Másrészt pedig azért, mert a most következő fotók a lehető leggyakoribb madarakról készültek, a lehető legkevésbé izgalmas szituációkban - és talán mégis meg tudják mutatni, hogy mennyire izgalmasak tudnak lenni ezek a mindennapi "tömegmadarak". 

Van egy kis tisztás, ahol előszeretettel parádéznak a legkisebbek: cinegék, csuszkák, pintyek, esetenként meggyvágók és zöldikék. Elsőként a barátcinege érkezett, aki az egyik nagy kedvencem. A körülbelül 10 grammos (!) madár barna, fehér és fekete színekben játszik - szerintem nagyon jól néz ki. Mivel elég izgága és nem szeret túlságosan sokat egy helyben állni, ráadásul elsősorban a lombkoronában keresi a táplálékot, ezért nagyon megörültem, hogy a tövises ágon megállt előttem egy fotóra. A fény nagyszerűen esett a madárra, aki először a bal profilt mutatta meg: 

img_3225-edit-2.jpg

Aztán kis igazítás után a jobb profilt is megmutatta, becsempészve a képbe a faroktollakat is:

img_3223-edit-2.jpg

Rakétaként csapódott be - a barátcinegét messze üldözve - a másik régi nagy kedvencem, a csuszka. Nehezen összetéveszthető bármilyen más madárral, mert egyrészt nála is van Zorró maszkként működő fekete csík a szemvonalon, másrészt gyönyörű hamvas kék hát és sárgás-narancsos has jellemzi. A harkályként mozgó kis énekesmadár az erdők Pókembereként fejjel lefelé csüngve keresi a táplálékot a fatörzseken. Nekem egy klasszikus pózt mutatott be: fejjel lefelé, nyak derékszögbe merevítve, távolba révedés - csillagos ötös bemutató:

img_3240-edit-2.jpg

A délelőtt végén még megjött az ország talán leggyakoribb madara - az MME szerint több mint 1,5 millió pár fészkel nálunk -, a széncinege. Szerintem mindenki, aki járt már utcán, találkozott vele. Érdekesség, hogy a fiókái étrendjét csigahéjjal egészíti ki, ebből nyerik a kálciumot! Ez a fekete-sárga-fehér madár telekiabálja az erdőket, parkokat - és lényegében bármilyen területet, ahol meg tud telepedni. Nagyon kíváncsiak, ezért esetenként nagyon közel jönnek az emberhez és nagyon védik egymással szemben a territóriumukat. Ez a példány reményeim szerint csak elaludta a haját, vagy esetleg összekócolta a menetszél - lehet azonban az is, hogy valamilyen daganat vagy fertőzés támadta meg. Reméljük az első opciót, mindenesetre a széncinege is a bal profilt mutatta inkább:

img_3067-edit-2.jpg

Nem kell ahhoz feltétlenül kékes rétihéja meg kígyóval harcoló gém, hogy olyan fotók készüljenek, amiket izgatottan nézegetek utána. Szóval a fentebb már pedzegetett gondolat még egyszer: egy jól időzített póz, jó helyről érkező megvilágítás és máris látható, hogy ezek a mindennapinak és unalmasnak hitt madarak mennyire izgalmasak valójában!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://benbodaphoto.blog.hu/api/trackback/id/tr1313967198

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Ben Boda Photography

Izgalmas, érdekes, szórakoztató történetek - természetfotókkal mesélve.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

  • geegee: Haha, XXL-es, tarajos libák ezek. A nevük angolosan írva pedig game. Ha pedig sokat tökölsz a fény... (2020.06.26. 10:25) A gém, aki íbisz
  • geegee: A fácánnál ostobább jószág kevés van, amilyen szép, pont olyan hülye... :D Ha jön az autó, akkor n... (2020.05.13. 14:17) Az apróvadak Casanovája
  • geegee: Haha, ki qrvácskák... :D Miért nem vittél valami pár kockányi kis húsfélét, odacsalogatni őket köz... (2020.05.13. 14:17) Ravaszdiék a játszótéren
  • Boda B.: @Titus Pullo Urbi: Köszönöm :) (2020.05.11. 09:17) A kotorék ura
  • geegee: @Boda B.: Kösz. :-) (2020.04.15. 08:38) Fotózás a "karanténban"
süti beállítások módosítása