Nagyon régóta volt a képzeletbeli "mit szeretnék fotózni" listámon előkelő helyen a róka. Bár a Föld egyik legelterjedtebb ragadozójáról van szó, nekem valahogy sosem volt szerencsém hozzá. Köszönhető ez mondjuk talán annak is, hogy rejtőzhet az ember amennyire csak akar, de ha…
Elég jó jelnek számít, ha a fotózni induló ember már az autóból kiszállva, öt métert megtéve szembe találja magát egy madárral. Főleg, ha ez a madár a sordély. Nem hinném, hogy a köznyelvben sokan beszélnek erről a kis énekesről, én is előbb hinném, hogy a sordély…
Rengeteg fotós oldalt követek Facebookon, és mindig irigykedve néztem a zöld küllőkről készült képeket. Volt egy időszak, amikor úgy tűnt, hogy lényegében csak a küszöbön kell kilépni, feltartani a fényképezőgépet és lenyomni a gombot, a kép úgyis zöld küllőt talál -…
Eddig valamiért sosem alakult úgy, hogy kifejezetten a gémeket menjek fotózni, úgyhogy úgy döntöttem, hogy ha már nincs más programom vasárnapra, ez épp megteszi. A Duna egyik öble pont jó ebben az időszakban, a víz viszonylag alacsony, viszont tele van élettel: halak, békák és…
Régen terveztem már egy fotózós napot, korán keléssel, időben helyszínre éréssel és a többivel - ez hellyel-közzel szombaton össze is jött. Már hat órakor a Duna-parton köröztem - és szerencsére nem voltam egyedül.
Néhány évvel ezelőtt valamelyik nagy múltú csatorna természetfilmjében láttam először a tövisszúró gébicset. Megragadt bennem, elsősorban nem azért, mert maga a madár egészen elképesztő a kék-fehér-fekete-barna színével, hanem mert táplálékszerzési, pontosabban raktározási módszereit még a…
Csak nagyon röviden erről a blogolásról, mielőtt belecsapunk csukék csörtéjébe...(bocs)
Írtam egy dióhéjas összefoglalót arról, hogy miért fotózom, de talán ide is elfér: egyszerűen kikapcsol. Nem vagyok profi, minden, amit a fényképezőgépekről és a fotózásról tudok, azt az internet, a könyvek és…
