Hattyúk tava

Ködös, nyúlós, hideg idő van szitáló esővel most, amikor kinézek az ablakon, ilyenkor még jobb visszanézni a régebbi fotókat és visszaugrani egy kicsit az időben a napsütéses, kellemes melegbe. Október végén a Bledi-tónál voltunk, amiről már írtam itt és itt és itt. Most pedig a már korábban ígért hattyú következik!

Hattyút fotózni nem feltétlenül tartozik a legnehezebb feladatok közé. Sokan közülük hozzászoktak az ember közelségéhez, sőt, adott esetben keresik is, így nem kell órákat ülni egy lesben, ha az ember egy portrét akar csinálni ezekről a csodás madarakról, hanem elég kimenni valamelyik tóhoz és néhány perc múlva már készülhetnek is a képek:

img_1657.jpg

Szerencsére ebben az esetben nem csak kenyér falatokban reménykedve úszkáltak az emberek környékén, hanem kutakodtak és a vízparti növényzetből csipegettek, ami nem meglepő, hiszen főleg vízinövényeket eszik, melyeket a felszín alatt szakít le, ahogy a képeken is látható:

img_1725.jpg

img_1727_1.jpg

img_1685.jpg

Engem teljesen meglepett amikor utánaolvastam, hogy a 19. században lényegében eltűntek Magyarországról a hattyúk, és csak az 1970-es években tértek vissza nyugat felől. Nem akkora csoda, hiszen vadászattal és tojásgyűjtéssel könnyen kiirtható. Óriásiak, mármint madárléptékben, hiszen a hím akár 14 kilós is lehet, a szárny fesztávolságuk pedig elérheti a 240 centit is. Visszatérve a Bledi-tóhoz... Eddig sem voltak túl távol tőlem, de az egyikük egészen közel úszott:

img_1742.jpg

img_1745.jpg

Mármint ennyire közel:

img_1746.jpg

Valószínűleg az eddigi legjobb képeim készültek így a közelre sodródott hattyúról, sajnos ellenfényben, de nekem így is nagyon tetszenek. 

img_1748.jpg

Magyarországon egyébként néhány éves adatok alapján 300-450 pár fészkel rendszeresen, őket egészíti ki az a jó pár példány, aki a hideg elől, északról érkezik, hogy a be nem fagyó vizeken teleljenek. 

img_1662.jpg

Az egyik legnagyobb testű röpképes madár fogságban akár 50 évig is elél - a szabadban ugyanakkor ritka a 7 évnél idősebb példány. Magyarországon több mint 60 éve védett, az európai közösségben pedig a természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok közé tartozik.

A bejegyzés trackback címe:

https://benbodaphoto.blog.hu/api/trackback/id/tr7514405530

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Ben Boda Photography

Izgalmas, érdekes, szórakoztató történetek - természetfotókkal mesélve.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

  • geegee: Haha, XXL-es, tarajos libák ezek. A nevük angolosan írva pedig game. Ha pedig sokat tökölsz a fény... (2020.06.26. 10:25) A gém, aki íbisz
  • geegee: A fácánnál ostobább jószág kevés van, amilyen szép, pont olyan hülye... :D Ha jön az autó, akkor n... (2020.05.13. 14:17) Az apróvadak Casanovája
  • geegee: Haha, ki qrvácskák... :D Miért nem vittél valami pár kockányi kis húsfélét, odacsalogatni őket köz... (2020.05.13. 14:17) Ravaszdiék a játszótéren
  • Boda B.: @Titus Pullo Urbi: Köszönöm :) (2020.05.11. 09:17) A kotorék ura
  • geegee: @Boda B.: Kösz. :-) (2020.04.15. 08:38) Fotózás a "karanténban"
süti beállítások módosítása