Tavi wellness veréb módra

A mai történethez vissza kell kanyarodni jó egy hónappal ezelőttig, amikor a csodálatos Bledben töltöttünk néhány napot. Már mutattam a szárcsát, meg a lila fejű récéket is, most pedig jöjjön az egyik személyes kedvencem, a házi veréb - szokatlan környezetben.

Tudom, hogy legutóbb azt írtam, hogy írni fogok a tó uráról, és be kell valljam, hogy bármennyire magával ragadó lesz a következő néhány kép alanya, nem ő volt a tó ura. Viszont annyira tetszenek ezek a képek, hogy hirtelen elsőbbséget kaptak...

Az emberek közelségét kedvelő verebek sem hiányozhatnak a turistákkal teletömött sétálóutcák mellől, nagyobb csapatokban gyűjtik a morzsákat, bogyókat, meg úgy általában bármit, amit megehetnek. A szárcsák, hattyúk és récék közelsége miatt leültem egy kiszögellésre, ahol tavirózsák borították a part menti szakaszt. 

Elmélyülten kattintgattam a századik ugyanolyan hattyú portrét, amikor figyelmes lettem egy kis házi verébre, aki a vízparton, tőlem egy méterre méregetett engem, meg a tavirózsákat felváltva. Azt gondoltam, hogy biztosan azon gondolkozik, hogy mennyi eséllyel esik ki a zsebemből egy fél vekni kenyér, de aztán hirtelen szökkent egyet és már rajta is volt az egyik tavirózsa levelén:

img_1691.jpg

Oké, tudtam, hogy nem egy nehézsúlyú madár (24-38 gramm, azóta megnéztem), de azért elég sokkoló volt látni, hogy lényegében meg sem rezdült a levél a "ránehezedő" madártól. Ezután ugrálni (!) kezdett a levélen, hogy egy kis része víz alá kerüljön:

img_1694.jpg

Az így kialakult apró "medencében" pedig kényelmesen fürdőzni kezdett:

img_1716.jpg

Milyen szépen csillog a frissen mosott fejtoll, igaz?!

img_1708.jpg

Aztán elég éles pillantással méregetett, hiába, kevesen szeretik, ha intim helyzetben fotózzák őket:

img_1710.jpg

Az a jobb szárny még egy picit piszkos maradt, tehát extra mosás kellett:

img_1718-edit.jpg

És már kész is volt a tisztára mosott veréb:

img_1719.jpg

Sosem láttam még ilyet, tényleg meghökkentő volt, hogy milyen ügyesen használja a leveleket a fürdőzésre a kis veréb - meg az is, hogy mennyire nincs súlya. Mindig rájövök, hogy a csodák ott történnek körülöttünk, csak észre kell őket venni!

A bejegyzés trackback címe:

https://benbodaphoto.blog.hu/api/trackback/id/tr1414395740

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

KMJudit · http://multidezoepiteszet.blog.hu 2018.11.28. 08:14:59

Milyen cuki :) "szokványos" madár, de annál csodálatosabb

Boda B. 2018.11.28. 15:53:08

@KMJudit: Nagyon sokan rá sem néznek, mert "csak" egy veréb, pedig nagyon érdekes szokásaik vannak :)

Ben Boda Photography

Izgalmas, érdekes, szórakoztató történetek - természetfotókkal mesélve.

Facebook oldaldoboz

Friss topikok

  • geegee: Haha, XXL-es, tarajos libák ezek. A nevük angolosan írva pedig game. Ha pedig sokat tökölsz a fény... (2020.06.26. 10:25) A gém, aki íbisz
  • geegee: A fácánnál ostobább jószág kevés van, amilyen szép, pont olyan hülye... :D Ha jön az autó, akkor n... (2020.05.13. 14:17) Az apróvadak Casanovája
  • geegee: Haha, ki qrvácskák... :D Miért nem vittél valami pár kockányi kis húsfélét, odacsalogatni őket köz... (2020.05.13. 14:17) Ravaszdiék a játszótéren
  • Boda B.: @Titus Pullo Urbi: Köszönöm :) (2020.05.11. 09:17) A kotorék ura
  • geegee: @Boda B.: Kösz. :-) (2020.04.15. 08:38) Fotózás a "karanténban"
süti beállítások módosítása