Ahogy már megírtam a hétvégén direkt ölyveket indultam fotózni, a foglalkozás pedig elérte a célját. Sétáltam vissza az autómhoz, amit egy földutas leágazás szélén hagytam, természetesen ahogy lenni szokott, már beültem, magam mellé támasztottam a fényképezőgépet és indultam... Volna...
...
Többször szerepelt már egerészölyv az oldalon ( itt , itt és például itt is) néhány képen, és körülbelül ugyanennyiszer el is mondtam, hogy mennyire imádom őket figyelni - meg ha esély van rá, fotózni is. Mivel " régóta " nem jártam már kint a szántón, gondoltam megnézem, mi újság van arra, azzal a szilárd elhatározással fűszerezve, hogy ölyveket fogok fotózni.
...
A Kiskunsági Nemzeti Park szinte kifogyhatatlan élményekkel gazdagított a legutóbbi túránk során. Írtam már a róka kölykökről és a gólyatöcsökről is - ezúttal pedig a szintén hihetetlenül izgalmas gulipánok következnek.
...
Hetek óta próbálok közel kerülni egy dolmányos varjú családhoz, akik a Dunaparton élnek - de mindeddig bármilyen óvatosan közelítettem, kúsztam-másztam, fák mögött bujkáltam, semmivel nem tudtam túljárni az eszükön, és mielőtt képek születtek volna, mindannyian arrébb álltak.
...
Az első impulzus, amiért el akartam kezdeni madarakat fotózni egy gólyatöcsről készült felvétel volt, amit egy magazinban láttam. Fekete-fehér tollazat, előrehajló piros láb egy nagy víz közepén a lemenő Nap fényében - annyira megragadott, hogy tényleg ennek köszönhetően kezdtem el beleásni magamat a természetfotózásba. Nyilvánvalóan ennek megfelelően, amióta fotózom, azóta szerettem volna gólyatöcsöket fényképezni, ami több dolog miatt sem egyszerű.
...
A természetfotózásról az embernek elsőként az jut eszébe, hogy messze kell gyalogolni nehéz felszereléssel, aztán a vadregényes táj közepén üldögélve jó pár órát még várakozni is kell, míg végre megjelenik a várva várt alany. Ez persze az esetek nagy többségében többé-kevésbé igaz is lehet, de ezekért a most következő képekért csak a lépcsőházban kellett lesétálni.
...
Rákattantam mostanában egy kicsit a vízimadarak fotózására. Elsősorban azért, mert rettenetesen kikapcsol az, hogy üldögélek a folyóparton, még akkor is, ha cserében százezer szúnyog lakmározik rajtam. Az egyik leggyakoribb vendég az öbölben a tőkés réce, akire egy délutáni séta során csak legyintünk, annyit látjuk. Pedig...
...
Vadászó vízimadarakat fotózni az egyik legérdekesebb dolog - legalábbis szerintem. A szürke gém és sikló csatája után ezúttal egy nagy kócsaggal találkoztam ugyanazon a helyen - és tényleg, nézzétek meg az ötforintos hátulját, kócsag van rajta!
...
Nem olyan régen a Kiskunsági Nemzeti Parkban jártunk és azóta próbálom megfogalmazni az ott látottakat, illetve az élményeket. Annyira sokszínű, élettel teli, csodálatos hely, hogy nagyon nehéz ezt pár sorban összefoglalni, még képekkel is, ráadásul annyi minden történt iszonyatosan rövid idő alatt, hogy körülbelül könyvet lehetne belőle írni. Az élmények sorában ezúttal hátulról előre haladok...
...
Pont egy hete jelent meg a pár hónapos visszaemlékezés , amikor a még havas fák között főként cinegéket fotóztam. Folytatnám a megkezdett sort, ezúttal azonban az egyik örök kedvencem, a meggyvágó lesz a főszereplő.
...
Be volt ütemezve már előre jó pár írás, de a szombat reggelem az összeset felülírta. Gábor, aki édesapám barátja, felrakott egy pár képet a Facebookra búbosbanka fiókákról. Rövid üzenetváltást követően kiderült, hogy van egy pár, aki évek óta a kertjében költ. Elég izgatott lettem, mert nagyon régóta szerettem volna közelebbről is megcsodálni ezt a hihetetlenül izgalmas madarat.
...
Az már tegnap kiderült , hogy a mezei veréb különlegesen ügyesen fogyaszt szedret! Viszont ugyanilyen ügyesen gyűjtöget a széncinege a fiókáknak - igaz, ő nem éri be holmi gyümölccsel, egyből ragadozó üzemmódba kapcsol és számolatlanul repíti haza a hernyókat a kicsiknek.
...
Az egyik hétvégén újból elindultam szokásos kis körutamra, de valahogy semmi nem akart működni. A Dunaparton, a szántón, a tavaknál még csak mozgást sem lehetett látni. Meleg is volt, rosszul is aludtam, úgyhogy kicsit nyűgös voltam, hogy még fotózni is hiába indultam el.
...
Egyszer egy okos ember azt mondta nekem, hogy: " Amikor minden észérv gyanúsan valami ellen szól, én általában azért is megcsinálom...". Megmondom őszintén, hogy eléggé tetszett és azóta is tetszik - úgyhogy elsősorban ennek szellemében emlékszem most vissza néhány hónappal ezelőttre.
...
Ha az ember természetet akar fotózni, akkor elengedhetetlen, hogy újabb és újabb fotózásra alkalmas terület után kutasson. Én éppen vízimadár élőhelyeket keresek - elsősorban olyan vizek érdekelnek, ahol nincs horgásztúltengés és egészen a víz szintjéig lehet menni. Az egyik utamon Adony mellé sodort az élet, ahol bár vízimadarakkal nem találkoztam, viszont újabb felejthetetlen élménnyel gazdagodtam.
...
A fotózással két probléma van: az egyik, hogy a fotós eszközök nagyobb része elég drága mulatság, a másik, hogy ezekből az eszközökből sosem elég... Arra gondoltam, hogy talán jó volna, ha néha nem csak a madarakról vagy állatokról készült képeket osztanám meg, hanem írnék egy kicsit azokról az eszközökről, amik segítenek elkészíteni ezeket a képeket. Nyilvánvalóan az első és legfontosabb egy fényképezőgép és a hozzátartozó objektív, de ...
Újra az öbölben voltam a kis jégmadár után kutatva - de sajnos most sem jártam nagyobb sikerrel, mint eddig bármikor. Valamiért mindig akkor kezdenek történni a dolgok, amikor már épp elpakolnék és elindulnék haza. Most sem volt ez másképp: a kövek között óriási robajjal jelezte valami, hogy azért érdemes még nézelődnöm egy kicsit.
...
Minden egyes alkalommal, amikor felcsavarom az objektívet a gépre és elindulok izgatott vagyok, mert nem tudhatom, mit látok majd. Soha nincsen garancia arra, hogy összesodor a sors egy olyan helyzettel, mint például a gém és a sikló csatája . Sőt, arra sincs, hogy bármivel összesodor a sors. Van olyan, hogy a fények tökéletesek, az idő varázslatos - és mégis üres memóriakártyával megyek haza. Persze azért annyira szomorú ilyenkor sem vagyok, hogy három órát a ...
Már az autóból láttam a mezőn kimérten lépkedő, nagy, fehér madarat, ahogy a fűben kutat. Bár kisbaba épp nem volt nála, azért tudtam, hogy izgalmas délután lesz, mert vadászat közben még soha nem fotóztam fehér gólyát.
...
Nagyon régóta volt a képzeletbeli "mit szeretnék fotózni" listámon előkelő helyen a róka. Bár a Föld egyik legelterjedtebb ragadozójáról van szó, nekem valahogy sosem volt szerencsém hozzá. Köszönhető ez mondjuk talán annak is, hogy rejtőzhet az ember amennyire csak akar, de ha egy olyan hallású ragadozót akar lencsevégre kapni, aki pár száz méterről hall meg egy egeret futkorászni a fűben, akkor elég mozdulatlanná/szagtalanná/hangtalanná kell válni...
...
